Amikor reggelente a tükör előtt állva azon gondolkozol, hogy a Fényvédő-guard: Tényleg védenek a fényvédős sminkek, vagy csak hamis biztonságérzetet adnak a nyári napsütésben? kérdésre keresed a választ, valószínűleg te is érezted már azt a csábítást, hogy egyszerűsíts. Hiszen ki ne szeretne két legyet ütni egy csapással? Kenjük fel az alapozót, benne van az SPF 30, és már szaladhatunk is ki az utcára, bízva abban, hogy a bőrünk biztonságban van. A helyzet azonban sajnos egy kicsit bonyolultabb ennél, és jobb, ha tisztán látunk, mielőtt az első igazi nyári napsugarak elérnének minket.
A sminktermékek címkéjén büszkén virító fényvédő faktorok valósak, de a tesztelésük teljesen más módon történik, mint a kifejezetten erre fejlesztett napkrémeké. A laboratóriumi mérések során a kutatók olyan vastagságban viszik fel a terméket a tesztfelületre, amilyet egy átlagos ember soha nem használna az arcán. Ha ugyanolyan vastagon kennéd fel az alapozódat, mint egy naptejet, valószínűleg úgy néznél ki, mint egy színházi maszkmester műve, és az egész arcod csomós, maszkos lenne már tíz perc után.
A legnagyobb probléma azzal van, ahogy a terméket felvisszük. Egy alapozót eldolgozunk, belenyomkodjuk a bőrünkbe, vagy éppen csak foltokban visszük fel a problémásabb területekre. Ezzel szemben a naptejnek az lenne a dolga, hogy egyenletes, összefüggő védőréteget képezzen, ami visszaveri vagy elnyeli az UV-sugarakat. Ha csak egy vékony réteg alapozó van rajtad, az olyan, mintha egy szitán keresztül próbálnád megfogni a vizet.
Nem mindegy az sem, milyen típusú fényvédő anyagok lapulnak a kedvenc BB-krémedben vagy alapozódban. Két nagy csoportot különböztetünk meg, amik különböző módon viselkednek az arcodon.
Ezek az ásványi összetevők, mint a cink-oxid vagy a titán-dioxid, egyfajta pajzsként működnek a bőr felületén. Ha ezek vannak a sminkedben, az kicsit megbízhatóbbnak tűnik, mivel nem szívódnak fel a bőrbe, hanem ott maradnak és verik vissza a sugarakat. Viszont ha nem viszed fel őket kellő vastagságban, ugyanúgy rések keletkeznek a védőrétegen, amiken keresztül a káros UV-sugárzás akadálytalanul éri a bőrödet.
Ezek az anyagok elnyelik az UV-sugarakat, majd hővé alakítják azokat. Problémásak lehetnek a sminkeknél, mert idővel lebomlanak, és kémiai reakcióba léphetnek más bőrápolókkal vagy a környezeti hatásokkal. Ráadásul az illatosított, tartósított alapozókban ezek az összetevők olykor irritálhatják az érzékeny bőrt, ha a nap folyamán folyamatosan újrakened őket.
Nem kell lemondanod a sminkről a napsütéses hónapokban sem, de a stratégiádon érdemes finomítani. A legfontosabb, hogy a sminket soha ne tekintsd a fényvédelem elsődleges forrásának, hanem inkább egy extra rétegnek, ami segít a védelem megőrzésében.
A legtöbb szakértő szerint a legjobb megoldás a rétegezés. Ha felviszel egy rendes, megbízható SPF 50-es arckrémet, majd arra teszel egy SPF-et tartalmazó alapozót, azzal duplán biztosítod magadat. Ez a két réteg együtt már valószínűleg elég ahhoz, hogy a mindennapi városi közlekedés vagy egy rövid ebédszünet alatt ne érje károsodás a bőrödet.
A fényvédelem nem áll meg az arcodnál, és nem áll meg a reggeli tükörnél. A nap sugarai alatt töltött idő minden percben kikezdik a védőrétegedet.
A legfontosabb, hogy a nyár során a biztonságérzetedet ne a sminkedben rejlő SPF-számra alapozd. Tekints a fényvédős sminkre úgy, mint egy bónuszra, ami segít a mindennapokban, de ne az legyen az egyetlen pajzsod a napsugarakkal szemben. Egy kis odafigyeléssel és a termékek tudatos rétegezésével elérheted azt, hogy az arcod sminkelt, egyenletes és közben védett is maradjon a nyár folyamán. Élvezd a napsütést, de közben maradj tudatos a bőrápolásban is, mert a bőröd hálás lesz érte pár év múlva.